Putyint váratlanul szívinfarktus éri és elhunyt. Néhány év múlva Isten megengedi neki, hogy egy napra visszatérjen a Földre.
Teljesen inkognitóban, hogy láthassa, mi lett az övéivel. Putyint nem érdekli a rokonság, a családja ezért egy moszkvai bárba viteti magát, rendel egy vodkát, és megkérdezi a csapost:
„Mondja, elvtárs, mi van a Krímmel? A miénk a Krím?”
„Természetesen a miénk.” – válaszolja a csapos.
Putyin elégedetten bólint.
„És mi van Ukrajnával, feldarabolták? Vagy az is a miénk?”
„Ukrajnát nem darabolták fel, és az is a miénk. Ahogyan Lengyelország, Fehéroroszország, Magyarország, Finnország és így tovább.”
Putyin nagyon boldog. „Ez fantasztikus!” – mondja mosolyogva
„Örülök, hogy a nagy birodalmunk ennyire tetszik önnek, az összesen hat euró lesz.”
