Na, hát muszáj megosztanom veletek, mert annyira abszurd. Szóval, tegnap Eszter, a lányom, forgalmi vizsgára ment. Tudjátok, mennyire izgult szegénykém, napokig csak vezetési szabályokat ismételgetett, úgyhogy mondanom sem kell, mennyire feszült volt, amikor beszállt az oktató autójába.
Az oktatója, János, meg persze a vizsgabiztos a kocsiban Eszter a volánnál, próbált összpontosítani. Ment is minden simán, az első megállásnál, a piros lámpánál már egészen megnyugodott. Aztán jött a fordulat, amit senki sem várt! A pirosnál megálltak, és ekkor melléjük gurult egy másik autó, majd elkezdett dudálni, kiabálni. Eszter először azt hitte, valami forgalmi probléma van, lehúzta az ablakot, ám ekkor meglátta, hogy az autóban a keresztapja, Józsi ül!
Józsi, ahogy szokta, nem fogta vissza magát, lehúzta az ablakot és átkiabált:
„Na mi van, Esztikém, nemrég még a szaros pelenkádat cseréltem, most meg már vezetsz? Rágjalak meg, szépségem!”
Na, hát ebben a pillanatban a vizsgabiztos, aki addig szigorú tekintettel, komolyan figyelte Eszter minden mozdulatát, kitört a nevetésben. Először csak csendesen rázkódott, de aztán egyre hangosabb lett, és percekig nem bírta abbahagyni. Eszter mesélte, hogy az oktatója, János is próbált visszafogott maradni, de egy idő után már neki is potyogtak a könnyei a nevetéstől. És hogy őszinte legyek, ha ott lettem volna, biztos, hogy én is megfulladok a nevetéstől egy ilyen szürreális helyzetben.
Közben zöldre váltott a lámpa, de hát a kocsiban már senki nem tudott koncentrálni a vezetésre. Ki kellett állniuk oldalra, hogy kinevessék magukat. Ott álltak az út szélén, a vizsgabiztos még mindig a hasát fogta, János könnyei folytak, és Eszter is inkább nevetett, mint izgult. Józsi persze továbbhajtott, fogalma sem volt róla, milyen szürreális jelenetet teremtett.
Végül, miután mindenki összeszedte magát, folytatták a vizsgát. Eszter szépen végigvezetett mindent, ahogy kell, és sikeresen levizsgázott! A legviccesebb pedig az, hogy a vizsgabiztos, amikor végül aláírta az eredményt, még mindig nevetve megjegyezte: „Köszönöm, hogy feldobta a napomat, ilyet még sosem láttam!”
Hát, így is lehet sikeres vizsgát tenni! 😄
Most már Eszternek megvan a jogsija, és amikor elmesélte a történetet, újra és újra nevetnünk kellett. Büszke vagyok rá, hogy ilyen lazán kezelte a helyzetet, és persze Józsi bácsi is kapott egy telefont tőlem, hogy köszönetet mondjak neki a „segítségért”! 😂
