Rájöhettek a mindenkit foglalkoztató kérdés válaszára.
A tudósok azt gyanítják, hogy rájöttek, hogyan épültek az ősi piramisok – írja a Ladbible.
Az egyiptomi piramisok évezredek óta kérdőjeleket jelentenek az emberek fejében, hogy mégis hogyan készülhettek. Annyit tudunk, hogy a mintegy 100 piramis közül sok az ország fáraóinak sírboltjaként épült i. e. 2780 körül, s az első piramis Memphis ősi városának közelében épült fel.
Most az amszterdami egyetem fizikusai elkezdtek elemezni egy régi falfestményt, amely Djehutihotep sírjából származik, és i.e. 1900 körülre datálható. A Physical Review Letters című folyóiratban megjelent tanulmányukban az áll, hogy a tudósok szerint a piramisok építése valójában igen egyszerű lehetett.
A szóban forgó kép azt mutatja be, hogy 172 ókori egyiptomi hogyan kezelte és mozgatta ezeket a hatalmas köveket. Az is látható, ahogy egy munkás vizet önt a homokra.
Az egyiptológusok a vizet egy tisztulási rituálé részeként értelmezték és soha nem kerestek tudományos magyarázatot
– mondta Daniel Bonn fizikus.
A súrlódás borzasztóan bonyolult probléma; még ha meg is értjük, hogy a nedves homok keményebb – mint a homokváraknál, száraz homokra nem lehet építeni -, ennek a súrlódásra gyakorolt következményeit nehéz megjósolni.
Elmondta, hogy a kísérlet nemcsak az egyiptomi rejtélyt oldotta meg, hanem érdekes módon azt is megmutatta, hogy a homok szilárdsága közvetlen kapcsolatban áll a súrlódási erővel.
Kísérletileg kimutattuk, hogy a homokon való csúszósúrlódás nagymértékben csökken némi – de nem túl sok – víz hozzáadásával. A vízhidak kialakítása tehát megkönnyíti a csúszást, de a túl sok víz hozzáadása már az ellenkező hatást éri el
– olvasható a tanulmányban.
Az adatok azt mutatják, hogy van egy vízi út, amelyet nehezebb tömbök, berendezések és emberek szállítására lehetett használni – így valószínűleg vízi úton szállíthatták az építőanyagokat a piramisokhoz.
