Harmincévesen lett öngyilkos a legendás magyar énekes
Szécsi Pál (Fotó: Nemzeti Fotótár)Budapesten született Szécsi Ferenc nyelvész és Szemere Klára külkereskedelmi levelező harmadik gyermekeként. Még egyéves sem volt, amikor édesapját a második világháború alatt, 1945 januárjában agyonlőtték. Özvegyen maradt édesanyja gyermekeit nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált, Bécsig vele tartó legnagyobb lányát a pályaudvaron, két kisebb gyermekét Magyarországon hagyta.
Szécsi Pál nevelőszüleinél, Mezőtúron járt iskolába, később állami gondozásba került. Tizenhat évesen otthagyta az iskolát, volt kabinos a Palatinus strandon, segédmunkás az Athenaeum Nyomdában, raktáros a Ruhaipari Tervező Vállalatnál.
Felfedezése a véletlenen és egy vállalati bulin múlott, ahol a Divat Intézet egy munkatársa felfigyelt a jóképű, jó mozgású fiatalemberre, aki hamarosan az egyik legkeresettebb férfimanöken lett.
Csató Mari, Szécsi Pál és Zám Edit manökenek mutatják be a legújabb divatruhákat a Hősök terén (Fotó: Nemzeti Fotótár)Énekesi pályája sem indult másként: 1965-ben a Gellért Szálló szilveszteri divatbemutatóján kicsit énekelt is. Szép hangja értő fülekre talált, beajánlották az ismert énektanár Majláth Júliához, aki 1966-tól foglalkozott vele.
Szécsi 1967-ben a Salgótarjánban megrendezett amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét, s tanárnője ajánlására elindult a Táncdalfesztiválon is, ahol második lett a Csak egy tánc volt című dallal.
A televíziós közvetítés országszerte ismertté tette, bársonyos hangjával hamar az egyik legnépszerűbb hazai előadóvá, sármos, fiús-férfias megjelenésével a női rajongók bálványává vált. Olyan slágereket énekelt, mint a Kék csillag, az Egy szál harangvirág, a Kismadár, a Két összeillő ember, a Talán sok év után, a Kósza szél, A távollét, az Adagio, a Bús szívvel énekelni, a Gedeon bácsi, a Mint a violák, a Carolina és az Én édes Katinkám.
Számos világslágert is műsorára tűzött, ezek szövegét ő ültette át magyarra. Az ő átdolgozásában lett Kósza szél a Sergio Endrigo által sikerre vitt L’Arca di Noé (Noé bárkája) című olasz nótából.
Szécsi Pál az Édes öregem című dalt énekli a Táncdalfesztivál harmadik elődöntőjében, a Madách Színházban (Fotó: Nemzeti Fotótár)Újító ötletekkel állt elő, vokálokat szervezett, Cserháti Zsuzsa az ő háta mögött kezdte a pályáját. Harmonikus mozgását, kiváló ritmusérzékét zenés színpadi darabokban is kamatoztatta, kisebb szerepekkel a filmvásznon is bemutatkozott. Tizenkét lemeze közül csak kettő jelent meg rövidre szabott életében.
Szécsi Pál táncdalénekes a Magyar Televízió táncdalfesztiváljának elődöntőjében énekel (Fotó: Nemzeti Fotótár)A hányatott gyermekkor okozta sebekre sem a szakmai siker, sem a rajongók szeretete nem jelentett gyógyírt. A magabiztosnak, lezsernek látszó Pál jó napjain kedves, kellemes, szeretetre méltó társasági ember volt, de máskor szorongás, depresszió és elkeseredettség gyötörték.
Magánéletében nem találta meg a tartós boldogságot. Megpróbálta felvenni a kapcsolatot anyjával, aki rideg hangú, angolul írt levélben zárkózott el fia viszontlátásától. Szerelmi kapcsolataiban fellángolások és csalódások, szárnyalások és zuhanások váltották egymást. Még modellként, 18 évesen találkozott egy nála idősebb Grazyna nevű lengyel manökennel, akit feleségül is vett. Csak rövid ideig éltek együtt, amikor a nő Lengyelországba költözött, Szécsi utánament, de gyorsan hazatért és el is váltak.
Legendás szerelmével, a nála tizenkét évvel idősebb Domján Edittel 1972 januárjában egy rádióműsor felvételén találkoztak. Tíz hónapig tartó, viharos és szenvedélyes kapcsolat után elváltak útjaik, s miután Domján negyvenévesen öngyilkosságot követett el, az énekest önvád marcangolta.
Szécsi Pál táncdalénekes előadja Akkor is lesz nyár című dalát a Táncdalfesztivál 1968 III. elődöntőjében (Fotó: Nemzeti Fotótár)Problémái elől egyszer Németországba , gyakran az alkoholba és több alkalommal (először 18 éves korában) a halálba próbált menekülni. Az utolsó pillanatban mindig meggondolta magát, segítséget kért és megmentették – egyszer Harangozó Teri törette rá az ajtót, köszönetképpen neki szánta az Egy szál harangvirágot. Végül,
1974. április 30-án már senkitől sem kért segítséget, 30 éves korában véget vetett az életének, temetésén a rajongók szó szerint őrjöngtek.
Szécsi Pál táncdalénekes fellép az 1972. évi Táncdalfesztivál döntőjében (Fotó: Nemzeti Fotótár)A Szécsi-mítosz ma is él, bár felvételeit ritkábban játsszák. Itthon maradt nővére, Szécsi Katalin két könyvben emlékezett rá: a Palika az énekesről, a Több mint szerelem Domján Edit és Szécsi Pál tragikus szerelméről szól. 2009-ben Gergely Róbert főszereplésével Pozsgai Zsolt rendezett zenés játékot Szécsi Pál szerelmeiről.
Élete filmre vitelét többen is tervezték, de a film máig nem született meg. Kocsis Ágnes rendező 2011-es Pál Adrienn című filmjében felhangzik Szécsi dala, a Kismadár, Reisz Gábor 2014-es VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmben pedig a Boldogság csendül fel.
2017-ben emléktáblát avattak az énekes egykori budapesti otthona helyén álló épületen.
