A süketnémák bulizni mennek egy jeltolmáccsal. A tolmács mondja a pincérnek, hogy neki el kell egy órára mennie, de ne izguljon visszajön.
– Ha a társaságból valaki a mutatóujját emeli a magasba, akkor sört vigyen nekik, ha a középső ujját akkor pedig bort- mondja és elmegy. A süketnémák emelik is a mutatóujjukat, viszi mindegyiknek a sört. Aztán a középsőt, viszi a bort. Így megy ez egy ideig, aztán hirtelen felváltva billegetik mind a két ujjukat. A pincér izzadni kezd, nem tudja hogy most mit is kérnek. Szerencsére az utolsó pillanatban megjön a jeltolmács.
– De jó hogy jön, mit kérnek ezek most?
– Már semmit, csak berúgtak és azt éneklik, hogy “sört ide, bort ide.”