Úgy dolgozni, hogy közben egyik szerettünk súlyosan beteg, a legnehezebb dolog a világon. Mindannyian emberiek vagyunk, és át tudjuk élni, mit érezhet egy szülő, amikor haldokló gyermekét kell ápolnia. Azonban egy nő nem volt olyan szerencsés, hogy ezt megtehesse, mert a főnöke nem engedte őt el fizetés nélküli szabadságra.
A nő egy szupermarketben dolgozik. Néhány nappal ezelőtt értesítette főnökét, hogy 17 éves fia beteg, kritikus állapotban van és mesterségesen lélegeztetik. 48 órával azelőtt, hogy szabadságot kért, ez történt:
„A fiam kórházban van és mesterségesen lélegeztetik, ezért 48 órával azelőtt, hogy szabadnapot kértem volna, szóltam a főnökömnek, hogy nem fogok tudni dolgozni, mert ott akarok lenni a fiammal addig, amíg le nem veszik őt a gépekről.”
A főnök hidegen válaszolt:
„Nem így kezeljük a dolgokat, ezért ha elmész, már nem kell visszajönnöd az irodába… Ha nem tudsz bejönni dolgozni, az azt jelenti, hogy kilépsz…”
Két nappal később a nő bejelentette, hogy nem jön dolgozni. Erre ez volt a válasz:
„Nem akarok ezzel kapcsolatban hosszú vitát nyitni. Eddig is nagyon rugalmasan kezeltem a munkaidődet. Nem vagyok hajlandó elfogadni azt, ha nem tudsz jönni dolgozni. Nem vagyok kíváncsi a drámára. Vége a megbeszélésnek.”
A nő ezt válaszolta:
„OK, de itt nem egy szemészeti konzultációról volt szó és nem is egy fogászati kezelésről. A fiam élete forog kockán, ő ugyanis az intenzív osztályon van. Majd én felveszem a kapcsolatot a megfelelő emberrel a cégnél, én soha nem mondtam, hogy felmondok.”
A főnök erre:
„Szóval ezért nem tudsz jönni dolgozni? Ez igazán olyan, mint egy színházi előadás.”
A nő erre:
„Te komolyan elvárod tőlem, hogy dolgozzak, amikor a gyerekem élet és halál között van? Azt sem tudom, hogy hol áll a fejem, te pedig elvárod, hogy bemenjek dolgozni?”
A főnök:
„Igen, én tudnék. Nekem ki kell fizetnem a számláimat és valamivel le kell, hogy kössem magam. Nem mindenki olyan, mint te. Én gondoskodtam arról, hogy hétfőn és vasárnap itt minden rendben menjen. Nekem dolgom van, egy boltot kell vezetnem.”
A nő Facebookon közzétette a főnökével változz üzeneteket, azonnal több ezren osztották meg. Így végül a cégnek lépnie kellett!
A cégnek állást kellett foglalnia az ügyben, és a döntésüket a Facebook oldalon tették közzé július 2-án.
„Igyekszünk haladni az ügyben és minden részletét megvizsgáljuk annak a kérelemnek, hogy bocsássuk el az egyik alkalmazottunkat. Eddig arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt az ügyet nem intézték el a kellő empátiával és nem követték a cég előírásait. Ezért elnézést kérünk.”
Ennek megfelelően intézkedtünk, és ez a vezető már nem dolgozik többé a cégnél. Arról is biztosítottuk a munkatársunkat, hogy a cég biztosítani fogja számára a szükséges szabadnapokat, hogy gondoskodni tudjon gyermekéről. Mindenkinek nagyon köszönjük, hogy együttérzését tanúsította az üggyel kapcsolatban.
A cégnek nem volt választása, hiszen nagyon rossz fényt vetett rá ez a történet. Sajnos ez nem az egyetlen történet, amely az empátia hiányáról tanúskodik. Kérjük, oszd meg ezt a cikket, hogy mások figyelmét is felhívhassuk erre.