A tizenkilenc esztendős lány nagy várakozásokkal és boldogsággal nézett elébe az anyai örömöknek. Szeretett volna természetes úton szülni, azonban mivel a kis csöppség a méhben többször is pozíciót váltott, az orvosa végül a császározás mellett döntött, amelyet altatásban hajtottak végre.
Az anyuka számára nagy örömet jelentett, mikor felébredt az altatásból, és életében először találkozhatott újszülött kislányával! Gondolhatod! Ám az örömbe üröm vegyült: egy mély, csúnya vágást vett észre a kicsi apró arcocskáján.
Az első adandó alkalommal kérdőre vonta az orvost, hogy mégis mi történt a kicsivel.
Az orvos a nő kérdésére igen érzéketlen módon válaszolt, és elmondta, hogy a baba nagyon ficánkolt a műtét alatt, és magának köszönheti az egészet… Az orvos véleménye kétségtelenül tükrözi azt a már erősen idejét múlt, kegyetlen szemléletmódot, miszerint a rendszer automatikus működése során minden futószalagon történik, és az egyén semmit sem számít.
A kismama nem hagyta annyiban a dolgot, és jelenleg a kismama a kórház hivatalos reakcióját várja az esettel kapcsolatban.
Neked mi a véleményed?
